A projekt konkrét célja a középületek és műemléképületek energiahatékonyságának javítását szolgáló megoldások, eszközök fejlesztése és tesztelése.

A GovernEE projekt a technikai megközelítésen túl, a problémát a jó kormányzás szemszögéből vizsgálja, középpontba helyezve a politikai szereplők döntéshozatallal, valamint tervezéssel kapcsolatos tudásának, ismereteinek és készségeinek fejlesztését, s társadalmi felelősségvállalásuk erősítését. A fentiekkel kapcsolatos nemzetközi ajánlások kidolgozása mellett a projekt során kifejlesztésre kerül egy információs technológiai rendszer az energiahatékonyság mérésére, és sor kerül környezetbarát szigetelőanyagok és napelemek tesztelésére műemlék épületeken. Emellett a projekt keretében az energiahatékonyság témakörében képzési program valósul meg a döntéshozók részére.

A projektben részt vevő partnerek

• Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata – Magyarország (vezető partner)
• Quedlinburg város Önkormányzata – Németország
• Burgenlandkreis tartomány – Németország
• Prága 11. kerület önkormányzata – Csehország
• Bologna város önkormányzata – Olaszország
• CETA (Elméleti és Alkalmazott Ökológiai Kutatóintézet) – Olaszország
• CERE (Megújuló energia, Energiahatékonyság és Környezetvédelmi Kutatóintézet) – Ausztria

Projekt-információk

Költségvetés: A projekt az Central Europe Program keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) támogatásával, 2.250.485 EUR értékben valósul meg.
Időtartam: 2010. június 1. – 2013. május 31.

Az európai városok légszennyezésének 31%-a közlekedési eredetű, és közel 8%-a a közösségi közlekedésből ered. Közép-Európában ez a szám a járműpark öregsége és rossz működési mutatói miatt még magasabb.

A GUTS projekt célja, hogy a megújuló energiákra építő közösségi közlekedés lehetőségeinek vizsgálatával segítse a városokat / agglomerációkat abban, hogy a közlekedési kultúrájuk környezetbaráttá váljon, és egyben fenntartható városi közlekedési modelleket hozzon létre Közép-Európában.

A GUTS projektet Sopron Megyei Jogú Város kezdeményezte, mivel a közlekedési eredetű zaj-, és légszennyezés veszélyt jelenthet a város elbűvölő és turisztikailag is értékes történelmi városmagja számára. A projekt egyik erőssége, hogy a helyi önkormányzatok és közösségi közlekedési vállalatok mellett kutatóintézetek és tudásközpontok is részt vesznek a közös munkában.

A GUTS projektben részt vevő partnerek

• Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata – Magyarország (vezető partner)
• Ferrara Tartomány – Olaszország
• Ferrara Város Közösségi Közlekedésfejlesztési Ügynöksége – Olaszország
• CERE: energiahatékonysági kutatóintézet – Ausztria
• Varsói Út-, és Hídkutató Intézet – Lengyelország
• Velenje Város Önkormányzata – Szlovénia
• NO GRAVITY civil szervezet – Szlovákia
• Karlovy Vary város közösségi közlekedési vállalata – Cseh Köztársaság

Projekt-információk

A projekt 2010 március 1-étől 2013. február 28-áig tart.
A projektet az Európai Regionális Fejlesztési Alap 1,6 millió euróval támogatja.

A GUTS projekt honlapja

Miskolc városa, és a város közlekedéséért felelő Miskolc Holding (főpályázó) további 8 közepes nagyságú közép- és dél-európai várossal, valamint számos társult partnerrel együtt kíván innovatív és fenntartható megoldásokat találni ezekre a mindenki számára ismerős gondokra. A South East Europe Program keretében benyújtásra kerülő ATTAC projekt nemzetközi partnersége olyan közlekedési megoldásokat és szolgáltatásokat kíván kidolgozni, amelyekkel növelhető a rugalmas közösségi közlekedési formákat használók száma, javul a városok átjárhatósága és megközelíthetősége.

Az ATTAC partnersége olyan új, kevéssé kipróbált módszerek feltérképezését és kidolgozását célozza mint, a rugalmas közlekedési megoldások (például az igényvezérelt közlekedés, a telekocsi, vagy a gyűjtőjáratok) bevezetésének megalapozása, , vagy az innovatív és integrált menetjegy és smart card rendszerek, valamint tarifaközösségek előkészítése, valamint az IT-alapú utas-tájékoztatási rendszerek fejlesztése.

Az ATTAC projektben részt vevő partnerek

• Miskolc Holding Zrt. – Magyarország (vezető partner)
• Modena Mobility Agency – Olaszország
• Marche Region – Olaszország
• Oradea Transport Local RA – Románia
• Graz városa – Ausztria
• Thessaloniki Public Transport Authority – Görögország
• Burgas városa – Bulgária
• Kassa városa – Szlovákia
• Central European Initiative

Projekt-információk

A projekt tervezett költségvetése: kb. 2,5 millió EUR
A projekt időtartama: 3 év
Beadási határidő: 2010. szeptember 7.
Elbírálás: várhatóan 2010 végéig

Európai Uniós forrásból összesen 12 európai partner összefogásával jött létre a CeRamICa projekt, melynek célja a hagyományos iparágak újjáélesztése, továbbfejlesztése, piaci érvényesülésük támogatása, és a hagyományok bevonása a helyi turizmus fejlesztésébe. A nemzetközi partnerek azért dolgoznak, hogy városaikban, régióikban a kerámiával és kismesterséggel foglalkozó művészek folytathassák tevékenységüket, tudásuk bővüljön, és a piacon érvényesülni tudjanak.

Ennek érdekében a projekt 3 éves időtartama alatt a partner régiók összefogásával intenzív tapasztalatcsere, helyszínlátogatások és képzések jönnek létre, valamint helyzetfeltárások, tanulmányok, és a megosztott ismeretek alapján szakpolitikai javaslatok készülnek, melyek az Európai Unió egész területén elérhető tudássá válnak.

A CeRamICa projektben részt vevő partnerek

• Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata – Magyarország (vezető partner)
• Vallauris Önkormányzata – Franciaország
• Turda (Torda) Önkormányzata – Románia
• Abruzzo Regionális Fejlesztési Ügynökség – Olaszország
• Velika Polana Önkormányzata – Szlovénia
• Hoya Bunol-Chiva Régió Fejlesztési Szervezete – Spanyolország
• Milies Önkormányzata – Görögország
• Baia Mare (Nagybánya) Önkormányzata – Románia
• ADERE-Peneda Geres Regionális Fejlesztési Ügynökség – Portugália
• Alcobaça Város Önkormányzata – Portugália
• INTELI Innovációs és K+F Központ – Portugália

Projekt-információk

A projekt 2008 novemberétől 2011 októberig tart.
A projekt költségvetése: 2 117 734 EUR, melyből az ERFA támogatás: 1 760 682,30 EUR

A CeRamICa projekt honlapja

Napjaink egyik sokat emlegetett, egyaránt dicsért és vitatott gazdaságföldrajzi tézise a kreatív gazdaság előretörése. Magyarországon a fogalom viszonylag új, ugyanakkor fontosságát jelzi, hogy az új kormányprogram is kiemelten foglalkozik a témával.

Az amerikai geográfus-közgazdásznak, Richard Floridának a nevéhez köthető az az elmélet, amely – az Egyesült Államok példáján bemutatva – a regionális gazdasági fejlődést a kreativitással, a kreatív munkaerő jelenlétével magyarázta. A legfontosabb állítása az volt, hogy a lokalitás, avagy a hely szerepe a globalizációval párhuzamosan felértékelődni látszik. Florida a hanyatló, illetve a fejlődő amerikai városok és régiók példáján keresztül szemléltette azt, melyek a siker receptjei az új, általa kreatívnak keresztelt korban. A szerző a prosperitás zálogát a 3T-ben, azaz a tehetségben, a technológiában és a toleranciában vélte felfedezni. A tehetség röviden a rendelkezésre álló humán erőforrás minőségét jelentette, a technológia az adott terület gazdasági-technológiai fejlettségét, míg a tolerancia azt a befogadó és inspiratív társadalmi-kulturális környezetet, amelynek alaptulajdonságai a nyitottság, az alkotás és a siker társadalmi megbecsültsége és tisztelete, illetve az egyéni és a kisebbségi vélemények elfogadása. A 3T a gazdasági fejlődés kulcsa abban a lassan, de biztosan kibontakozó kreatív korban, ahol a sikerhez vezető út féltve őrzött, első számú erőforrását a kreatív munkaerő jelenti.

A kreatív ipar meghatározása az egyik legáltalánosabb definíció szerint: „A kreatív iparágak azon tevékenységek tehát, amelyek gyökere az egyéni kreativitásban, képzettségben és képességekben rejlik, és amelyek képesek a szellemi tulajdon létrehozásán és felhasználásán keresztül jólétet és munkahelyeket teremteni”.  A kreatív iparágak közé soroljuk mindenképpen a reklámipart és a szoftverkészítés és digitális játékfejlesztés területét, de kapcsolódó fogalomként az ún. kulturális iparágak is ide tartoznak (kiadói tevékenységek, filmipar, zene, vizuális és képzőművészet, újságírás, hírügynökség, kereskedelmi célú múzeumi tevékenység, művészeti kiállítások, kulturális termékek kereskedelme, építészet, design, kertépítés, design ipar, művészeti és antik piac, kézművesség). A kulturális ipar mindemellett kiegészülhet a turizmussal és szabadidősporttal, műemlékvédelemmel és a közművelődési intézményekkel is.

Hogy kerül ide Hódmezővásárhely?

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008. novemberében kezdte meg a „CREATIVE CLUSTERS – Creative Clusters in Low Density Urban Areas” című, URBACT II. projekt végrehajtását, mint projekt partner.

A projekt célja a kreatív klaszter, a kreatív gazdaság, a kreatív város modelljeinek sikeres felhasználása kis- és középvárosok városfejlesztési gyakorlatában, jelen esetben Hódmezővásárhelyen. A projekt szellemiségének értelmében a kreativitás, a kreatív helyszínek és módszerek kialakítása nem csak a nagyvárosok, hanem a kis- és közepes méretű városok központjainak fejlesztésében is vezérlő elv lehet. Hódmezővásárhely azért kapcsolódott be a CREATIVE CLUSTERS partnerségbe, mert annak célja, tematikája pontosan illeszkedik a város fejlesztési prioritásaihoz, amelyet a 2008-ban készült Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) foglal össze.

Hódmezővásárhely, mint projekt partner legfontosabb tevékenysége és egyben lehetősége a CREATIVE CLUSTERS projekten belül a helyi, ún. Local Action Plan (LAP – helyi akcióterv) kidolgozása a kreatív gazdaság témájában, a kötelezően felállítandó Local Support Group (LSG – helyi támogató csoport) aktív közreműködésével.

Hódmezővásárhelyen a kreatív gazdasághoz, mint a hazánkban legalábbis kisvárosi szinten teljesen új fogalomhoz kapcsolódó problémát a következőkben lehet összefoglalni.

Amíg a város kerámia ipara a rendszerváltást követően sikeres privatizáción esett túl, a vásárló cégek nagyfokú specializációt hajtottak végre a viszonylag magas színvonalú infrastruktúrával rendelkező gyárakban és sikeresek tudtak maradni, addig a kézművességhez jobban kapcsolódó kerámiaipar és mindenekelőtt maga a vásárhelyi kézművesség az olcsó távol-keleti dömping áldozata lett. Mindez együtt jár a fogyasztói szokások drasztikus változásával is, ami érzékenyen érinti a hagyománnyal foglalkozó (nem csak keramikus) kézműves mestereket, hiszen egyre kevesebb vásárlójuk és egyre kevesebb követőjük van. Ez egy komplex folyamat, aminek látványos eredménye lett az sajnos, hogy bezárt a város egyik büszkesége, a Majolikagyár.

A fenti komplex problémát a városnak integrált módon, az érintettekkel partnerségben, tudatosan kell kezelnie. A rendelkezésre álló erőforrások pontos számbavételével, a meglévő igények felmérésével kell egy olyan komplex programot kidolgoznia, amely együttesen kezeli a fenti tüneteket. Hogy ez egy újfajta gazdaságélénkítést, például egy kézműves klaszter létrehozását, vagy a turizmus oldaláról való beavatkozást és városfejlesztést jelent, vagy valami teljesen mást, ezt kell eldöntenie a város vezetésének, az érintett helyi célcsoportok véleményének maximális figyelembevételével. Ezen hosszú távú program megalkotásának első lépcsőjeként készült el 2008-ban a város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (a HBH közreműködésével), illetve ehhez kapcsolódóan, az ebben lefektetett stratégiai célok elérésének érdekében vesz részt a város két nemzetközi partnerségben, a város vezetésével megvalósuló CeRamICa INTERREG IVC projektben és a CREATIVE CLUSTERS URBACT pályázatban. Mindkettőben alapvető célja a városnak, hogy nemzetközi példák és jó gyakorlatok megismerésével, a helyi érintetti kör aktív bevonásával tudja elkezdeni saját, komplex, hosszú távú fejlesztéseit a fent említett problémák kezelésének érdekében.

A fő kérdés az, hogyan tud a város viszonylag rövid időn belül olyan várossá válni, amely meglévő erőforrásait, hagyományait a ’kreatív város’ fogalma alá tudatosan képes összecsoportosítani és ezzel egy új minőséget nyújtani mind az ott lakóknak, mind a turistáknak.

Hódmezővásárhely eredetiségét nem a jól ismert romantikus tanyavilág és a sajátos városszerkezet jelenti igazán, hanem a vásárhelyiekre ma is jellemző erőteljes „vásárhelyiség” és a vásárhelyi kultúra. Hogy ez mit jelent pontosan napjainkban, miben ragadható meg, mi képviseli a város életében leginkább és hogyan fogható össze, az a város szellemi életét képviselő művészek, kulturális szakemberek számára is élő problémát jelent, ahogy a hagyományőrzés és a modernitás összeegyeztethetőségének dilemmája fokozottan jelen van egész Kelet-Közép-Európában. Ezen kérdéskör tisztázását jelenti lényegében a Helyi Akcióterv Megvalósítása a projekt keretében.

Hódmezővásárhely akkor lesz kreatív város, ha a helyi szellemet képes megragadni és felhasználni. Mindehhez elengedhetetlen a tudatos városmarketing, a városvezetés tudatos szerepvállalása. A város vezetése számára nyilvánvaló, hogy a városnak ma is fejlesztő erejévé válhat az épített örökségében, szellemiségében, a tegnapi és a mai Vásárhely alkotó művészeinek alkotásaiban megtestesülő művészi alkotóerő.

http://urbact.eu/en/projects/innovation-creativity/creative-clusters/homepage/

Megbízó: Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata

Időtartam: 2008. november – 2011. január

A CREATIVE CLUSTERS nemzetközi partnerségben résztvevő városok és szervezetek:

1. Óbidos, Portugália
2. Reggio Emilia, Olaszország
3. Mizil, Románia
4. Enguera, Spanyolország
5. Barnsley, UK
6. Hódmezővásárhely
7. INTELI – Innovációs Kutatóközpont, Portugália
8. Viareggio, Olaszország
9. Catanzaro, Olaszország

A HBHE Hódmezővásárhely MJV Önkormányzatát a Helyi Akcióterv elkészítésében és a menedzsment feladatok ellátásban segíti.

Európa szerte megfigyelhető társadalmi jelenség a népesség korstruktúrájának radikális változása: az idősebb korú munkavállalók száma (55-64) növekszik, az idős (65-79) és a nagyon időskorú (80+) népesség aránya is egyre magasabb és ezzel egyidejűleg a munkaképes korú lakosság száma csökken. Ez súlyos társadalmi-gazdasági problémákat vetít előre, melyek megoldása helyi, nemzeti és Európai szinten egyaránt sürgős feladat. Az idős lakosság fizikai és szellemi aktivitásának, munkaképességének meghosszabbítása elengedhetetlen ahhoz, hogy az időskorúak ellátásából fakadó társadalmi költségek ne emelkedjenek elviselhetetlen mértékűvé. Másik fontos szempont, hogy az időskorú lakosság számára az aktív és minőségi időskor egy alapvető emberi jog, amelyhez megfelelő környezet, társadalmi elfogadás és ellátórendszer kialakítása kötelezettség a mindenkori nemzeti és helyi szintű kormányzatok számára.

Miért pont Újbuda?

Budapest XI. kerületben is kiemelkedően magas és emelkedő tendenciájú az időskorú lakosság aránya (kb. 40.000 fő jelenleg), ezért Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata úgy döntött, hogy a kerület stratégiai célkitűzései közé emeli a minőségi időskor biztosítását, intézkedéseket dolgoz ki és forrásokat keres ennek végrehajtására. A probléma kezelésének érdekében hirdette meg helyi 60+ programját, s emellett az önkormányzat kezdeményező félként és vezető partnerként szervezi az Európai Területi Együttműködés CENTRAL EUROPE programjának keretében nyertes „Q-AGEING – minőségi időskor városi környezetben” című nemzetközi partnerségi projektet, amely lehetőséget kínál arra, hogy a fenti célkitűzéseket az Európában megtalálható korszerű modellek és a felhalmozott tapasztalok alapján, nemzetközi partnerségben valósítsa meg.

A Q-AGEING projekt

A Q-AGEING projekt célja, hogy az öregedés problémájára hatékony megoldást keressen két fontos, egymást átfedő területen: a közszolgáltatások színvonalának javításával és azoknak az idősek szükségleteihez való hozzáigazításával, valamint a változó életstílus és a városi társadalom öregedéséből adódó új szükségleteket is előtérbe helyező új városi környezet kialakításával. Mindennek központi célja az idős lakosság nagyobb fokú társadalmi integrációja. Egy kiegyensúlyozott társadalom, amelyben az idős generáció továbbra is aktív marad, ahol az idősek számára nyújtott szolgáltatások jól szervezettek, és amely városának urbanisztikai szerkezete az idősek szükségleteit is figyelembe veszi, fontos versenyképességi tényező, amely akár egy-egy nemzetközi cég beruházási döntéseit is befolyásolhatja.

A projekt várható eredményei közt szerepel egy ’Toolbox’ (Eszköztár), egy módszertani kézikönyv létrehozása, melyben a legjobb pilot projektek keretében kidolgozott megoldások, eszközök, módszertanok kerülnek bemutatásra. Ezen módszertani kézikönyv, szakpolitikai ajánlásokkal együtt Európa hasonló problémákkal küzdő városai számára készül. A Q-AGEING projekt másik legfontosabb végterméke az Idősügyi Forráscentrum (Ageing Resource Centre), mely adatbázis (e-library) feladata a jó gyakorlatok leírása, aktuális kutatások, sikeres politikák bemutatása lesz, illetve a tervek szerint a témával kapcsolatos szemináriumokról, konferenciákról, workshop-okról is informálódhatnak az oldalra látogatók.

www.q-ageing.eu

Megbízó: Budapest XI. kerület Újbuda Önkormányzata

Időtartam: 2008. december – 2012. január

Partnerség:

1. Újbuda Önkormányzata – vezető partner, Magyarország
2. Maribor Önkormányzata, Szlovénia
3. Slovenska Bistrica Önkormányzata, Szlovénia
4. Közgazdasági Intézet, Maribor – Humán Erőforrás Fejlesztési Központ, Szlovénia
5. Treviso Tartomány, Olaszország
6. Genova Önkormányzata, Olaszország
7. Nemzeti Egészségügyi Intézet, Olaszország
8. Sopot Önkormányzata, Lengyelország
9. Civil Társadalom Fejlesztési Központ, Freiburg, Németország

Teljes Költségvetés: 2 612 750 EUR, amelyből 2 094 872,5 EUR az ERFA hozzájárulás.

A 2009 nyara óra folyó kivitelezési munkálatok a tervezettnél egy hónappal hamarabb befejeződtek, 2010. április 29-én megtörtént a  szakrendelő műszaki átadása. A projekt keretében az épület részben lebontásra került, helyén pedig a megmaradó részhez csatlakozó új épületszárny  jött létre. Az felújított, kibővített szakrendelő alapterülete 1474,39 m2. Az épület teljes körűen akadálymentesített, vagyis valamennyi funkciója elérhető lesz bármely fogyatékkal élő személy számára is.

Jelenleg is folyik az épület infokommunikációs rendszerének kiépítése, amely július közepére készül el. A szakrendelő berendezése (többek között 12 darab nagy értékű orvostechnikai eszközzel), valamint a betegirányító rendszer beüzemelése ez év augusztusában várható.

A felújított intézmény a tervek szerint 2010 októberében nyitja meg kapuit a kistérség betegei előtt, akik a fejlesztés eredményeképp megnövekedett óraszámban vehetik igénybe a szakrendeléseket (200 szakorvosi, valamint 40 nem szakorvosi óra/hét). A megújult rendelőintézetben az eddigi szakrendelések mellett sebészeti, orthodpaediai, valamint heti 10 órában ultrahang rendelés is működik majd.

A megújult intézmény integrált szolgáltatásokat nyúlt majd, hiszen a szakellátások mellett itt kapnak majd helyet az alapellátást végző háziorvosok, házi gyermekorvosok, itt történik a fogászati ellátás, továbbá a védőnői szolgálat és a terhes tanácsadás. A komplex szolgáltatások keretében emellett lehetővé válnak a diagnosztikai, terápiás és konzultatív háttértevékenységek is.

További hírek a városról: www.nyergesujfalu.hu

Ezen projekt keretében megújul Nyírlugos piaca, a központi úthálózata és a Nyírlugos múltját bemutató Tájház is. Új többcélú épület ad majd otthont többek között az Önkormányzat Okmányirodájának.

Megújul Sopron belvárosa: a fejlesztés fő célja a jelenleg elsősorban szociális lakó- és igazgatási funkciójú történelmi Belváros kulturális funkciójának erősítése, a kereskedelmi, gazdasági funkció megtelepedése feltételeinek kialakítása, ezáltal a belvárosi élet újjáélesztése, a hagyományos belvárosi mag bevonása a városi életbe.

A projekt I. ütemében e cél elérését szolgálja közvetlenül Sopron jelképének, a Tűztoronynak a statikai megerősítése, megóvása, a hozzá kapcsolódó – a Borostyánút maradványát bemutató – Múzeumi Fogadó és Információs Központ kialakítása, a Borostyánút vonalának megjelenítése a Főtér burkolatán és a középkori várfalak mellett húzódó Várfalsétány körbejárhatóvá tétele.

A Tűztorony ma rendkívül rossz állapotban van, felújítása halaszthatatlan. A Borostyánút vonalának megjelenítése a Fő tér burkolatán és a középkori várfalak mellett húzódó Várfalsétány körbejárhatóvá tétele szintén a városlakók régi óhaja, a város történelmi múltjának megjelenítése hozzájárul a városlakók büszkeségéhez és érdekes a turisták számára. Ezen túlmenően a Fő tér újra burkolása akadálymentesítést is jelent, jelenlegi állapotában ugyanis – a kikopott fúgák – miatt a történelmi belváros Fő téren keresztüli megközelítése balesetveszélyes.

Sopron közösségi életének, mai kultúrájának kialakulását segíti a Múzeumi Információs és Fogadóközpont kialakítása, amely három, a Fő téren található múzeum megközelítését teszi lehetővé, egyúttal tájékoztatja a betérőket Sopron többi múzeumáról, kulturális programjairól. A városban több olyan múzeum található, amely kisebb célközönséget vonz és amelyet kevesen ismernek (patika múzeum, bányászati múzeum, erdészeti múzeum, számos művészeti gyűjtemények, stb.). Az információs központban kihelyezett monitorokon képek, filmek lesznek láthatók Sopron kiállítóhelyeiről, amelyek felkeltik a figyelmet és hozzájárulnak a város értékeinek bemutatásához, ezáltal Sopron sokszínű múltjának és jelenének megismerését szolgálják. Az információs központ legalsó szintjén bemutatásra kerülnek a régóta feltárt, de jelenleg nem látogatható római romok, valamint Sopron római kori elődje, Scarbantia makettje. A bemutatás célja a városlakók történelmi tudatának erősítése, ismereteinek bővítése, és soproni identitásuk erősítése. Ez egyúttal attrakció lesz a turisták számára, az információs központ a tájékoztatáson túl élményt is nyújt.

Hasonló célt szolgál a Várfalsétány kialakítása, amely növeli az Óváros vonzerejét, lehetőséget kínál a kereskedelem és vendéglátás fejlődésének.