Hódmezővásárhely / Creative Clusters: Kreatív klaszterek

Mi az a kreatív gazdaság?

Napjaink egyik sokat emlegetett, egyaránt dicsért és vitatott gazdaságföldrajzi tézise a kreatív gazdaság előretörése. Magyarországon a fogalom viszonylag új, ugyanakkor fontosságát jelzi, hogy az új kormányprogram is kiemelten foglalkozik a témával.

Az amerikai geográfus-közgazdásznak, Richard Floridának a nevéhez köthető az az elmélet, amely – az Egyesült Államok példáján bemutatva – a regionális gazdasági fejlődést a kreativitással, a kreatív munkaerő jelenlétével magyarázta. A legfontosabb állítása az volt, hogy a lokalitás, avagy a hely szerepe a globalizációval párhuzamosan felértékelődni látszik. Florida a hanyatló, illetve a fejlődő amerikai városok és régiók példáján keresztül szemléltette azt, melyek a siker receptjei az új, általa kreatívnak keresztelt korban. A szerző a prosperitás zálogát a 3T-ben, azaz a tehetségben, a technológiában és a toleranciában vélte felfedezni. A tehetség röviden a rendelkezésre álló humán erőforrás minőségét jelentette, a technológia az adott terület gazdasági-technológiai fejlettségét, míg a tolerancia azt a befogadó és inspiratív társadalmi-kulturális környezetet, amelynek alaptulajdonságai a nyitottság, az alkotás és a siker társadalmi megbecsültsége és tisztelete, illetve az egyéni és a kisebbségi vélemények elfogadása. A 3T a gazdasági fejlődés kulcsa abban a lassan, de biztosan kibontakozó kreatív korban, ahol a sikerhez vezető út féltve őrzött, első számú erőforrását a kreatív munkaerő jelenti.

A kreatív ipar meghatározása az egyik legáltalánosabb definíció szerint: „A kreatív iparágak azon tevékenységek tehát, amelyek gyökere az egyéni kreativitásban, képzettségben és képességekben rejlik, és amelyek képesek a szellemi tulajdon létrehozásán és felhasználásán keresztül jólétet és munkahelyeket teremteni”.  A kreatív iparágak közé soroljuk mindenképpen a reklámipart és a szoftverkészítés és digitális játékfejlesztés területét, de kapcsolódó fogalomként az ún. kulturális iparágak is ide tartoznak (kiadói tevékenységek, filmipar, zene, vizuális és képzőművészet, újságírás, hírügynökség, kereskedelmi célú múzeumi tevékenység, művészeti kiállítások, kulturális termékek kereskedelme, építészet, design, kertépítés, design ipar, művészeti és antik piac, kézművesség). A kulturális ipar mindemellett kiegészülhet a turizmussal és szabadidősporttal, műemlékvédelemmel és a közművelődési intézményekkel is.

Hogy kerül ide Hódmezővásárhely?

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008. novemberében kezdte meg a „CREATIVE CLUSTERS – Creative Clusters in Low Density Urban Areas” című, URBACT II. projekt végrehajtását, mint projekt partner.

A projekt célja a kreatív klaszter, a kreatív gazdaság, a kreatív város modelljeinek sikeres felhasználása kis- és középvárosok városfejlesztési gyakorlatában, jelen esetben Hódmezővásárhelyen. A projekt szellemiségének értelmében a kreativitás, a kreatív helyszínek és módszerek kialakítása nem csak a nagyvárosok, hanem a kis- és közepes méretű városok központjainak fejlesztésében is vezérlő elv lehet. Hódmezővásárhely azért kapcsolódott be a CREATIVE CLUSTERS partnerségbe, mert annak célja, tematikája pontosan illeszkedik a város fejlesztési prioritásaihoz, amelyet a 2008-ban készült Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) foglal össze.

Hódmezővásárhely, mint projekt partner legfontosabb tevékenysége és egyben lehetősége a CREATIVE CLUSTERS projekten belül a helyi, ún. Local Action Plan (LAP – helyi akcióterv) kidolgozása a kreatív gazdaság témájában, a kötelezően felállítandó Local Support Group (LSG – helyi támogató csoport) aktív közreműködésével.

Hódmezővásárhelyen a kreatív gazdasághoz, mint a hazánkban legalábbis kisvárosi szinten teljesen új fogalomhoz kapcsolódó problémát a következőkben lehet összefoglalni.

Amíg a város kerámia ipara a rendszerváltást követően sikeres privatizáción esett túl, a vásárló cégek nagyfokú specializációt hajtottak végre a viszonylag magas színvonalú infrastruktúrával rendelkező gyárakban és sikeresek tudtak maradni, addig a kézművességhez jobban kapcsolódó kerámiaipar és mindenekelőtt maga a vásárhelyi kézművesség az olcsó távol-keleti dömping áldozata lett. Mindez együtt jár a fogyasztói szokások drasztikus változásával is, ami érzékenyen érinti a hagyománnyal foglalkozó (nem csak keramikus) kézműves mestereket, hiszen egyre kevesebb vásárlójuk és egyre kevesebb követőjük van. Ez egy komplex folyamat, aminek látványos eredménye lett az sajnos, hogy bezárt a város egyik büszkesége, a Majolikagyár.

A fenti komplex problémát a városnak integrált módon, az érintettekkel partnerségben, tudatosan kell kezelnie. A rendelkezésre álló erőforrások pontos számbavételével, a meglévő igények felmérésével kell egy olyan komplex programot kidolgoznia, amely együttesen kezeli a fenti tüneteket. Hogy ez egy újfajta gazdaságélénkítést, például egy kézműves klaszter létrehozását, vagy a turizmus oldaláról való beavatkozást és városfejlesztést jelent, vagy valami teljesen mást, ezt kell eldöntenie a város vezetésének, az érintett helyi célcsoportok véleményének maximális figyelembevételével. Ezen hosszú távú program megalkotásának első lépcsőjeként készült el 2008-ban a város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (a HBH közreműködésével), illetve ehhez kapcsolódóan, az ebben lefektetett stratégiai célok elérésének érdekében vesz részt a város két nemzetközi partnerségben, a város vezetésével megvalósuló CeRamICa INTERREG IVC projektben és a CREATIVE CLUSTERS URBACT pályázatban. Mindkettőben alapvető célja a városnak, hogy nemzetközi példák és jó gyakorlatok megismerésével, a helyi érintetti kör aktív bevonásával tudja elkezdeni saját, komplex, hosszú távú fejlesztéseit a fent említett problémák kezelésének érdekében.

A fő kérdés az, hogyan tud a város viszonylag rövid időn belül olyan várossá válni, amely meglévő erőforrásait, hagyományait a ’kreatív város’ fogalma alá tudatosan képes összecsoportosítani és ezzel egy új minőséget nyújtani mind az ott lakóknak, mind a turistáknak.

Hódmezővásárhely eredetiségét nem a jól ismert romantikus tanyavilág és a sajátos városszerkezet jelenti igazán, hanem a vásárhelyiekre ma is jellemző erőteljes „vásárhelyiség” és a vásárhelyi kultúra. Hogy ez mit jelent pontosan napjainkban, miben ragadható meg, mi képviseli a város életében leginkább és hogyan fogható össze, az a város szellemi életét képviselő művészek, kulturális szakemberek számára is élő problémát jelent, ahogy a hagyományőrzés és a modernitás összeegyeztethetőségének dilemmája fokozottan jelen van egész Kelet-Közép-Európában. Ezen kérdéskör tisztázását jelenti lényegében a Helyi Akcióterv Megvalósítása a projekt keretében.

Hódmezővásárhely akkor lesz kreatív város, ha a helyi szellemet képes megragadni és felhasználni. Mindehhez elengedhetetlen a tudatos városmarketing, a városvezetés tudatos szerepvállalása. A város vezetése számára nyilvánvaló, hogy a városnak ma is fejlesztő erejévé válhat az épített örökségében, szellemiségében, a tegnapi és a mai Vásárhely alkotó művészeinek alkotásaiban megtestesülő művészi alkotóerő.

http://urbact.eu/en/projects/innovation-creativity/creative-clusters/homepage/

Megbízó: Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata

Időtartam: 2008. november – 2011. január

A CREATIVE CLUSTERS nemzetközi partnerségben résztvevő városok és szervezetek:

1. Óbidos, Portugália
2. Reggio Emilia, Olaszország
3. Mizil, Románia
4. Enguera, Spanyolország
5. Barnsley, UK
6. Hódmezővásárhely
7. INTELI – Innovációs Kutatóközpont, Portugália
8. Viareggio, Olaszország
9. Catanzaro, Olaszország

A HBHE Hódmezővásárhely MJV Önkormányzatát a Helyi Akcióterv elkészítésében és a menedzsment feladatok ellátásban segíti.